Állattan | Digitális Tankönyvtár

Csillós foltok és galandférgek. Horgasfeju galandféreg, Brehm: Az állatok világa / III. OSZTÁLY: GALANDFÉRGEK (CESTODARIA RUD.)

Csáklyásférgek Monogenea A valamivel több, mint ismert faj parazita. Elsősorban az édesvízi és tengeri halak kopoltyúján és testfelszínén élnek, de néhány faj a halak, kétéltűek és a teknősök húgyhólyagjában élősködik.

Halpiócák okozta betegségek kezelése

Megnyúlt, lapított, mozgékony testük igen kicsi. Általában csak 1—2 mm hosszúak. Mivel ektoparaziták, ahhoz, hogy jól meg tudjanak kapaszkodni a gazdaállaton és ellenálljanak az erős vízáramnak is, testvégükön különleges tapadószervük opisthaptor alakult ki Ez viselhet kisebb vagy nagyobb kitines horgokat, kampókat, csappantyúkat, esetleg szívókákat.

Az egyes fajok elkülönítését lehetővé teszi a központi és szegélyhorgok számának, alakjának és nagyságának különbözősége. Kültakarójuk felépítése a Trematoda osztálynál leírtakkal megegyező. Bélcsatornájuk a gyakran fajra jellemző, hosszúkás alakú, izmos garattal kezdődik, majd anyelőcső kétfelé ágazik A két bélcsőág nem ágazik tovább, a test vége felé vakon végződik, esetleg a két ág egyesülhet.

Táplálékukat a gazdaállat sejtjei, testfolyadéka képezi, amit az izmos garat szívóhatása révén vesznek fel. Idegrendszerük a Trematoda taxonnál leírtakhoz képest módosult.

csillós foltok és galandférgek miféle fémes szagtól

Nincsenek dorzális idegtörzsek és a laterálisak is hiányozhatnak, így általában csak a két ventrális ág található meg. Érzékszerveik gyengén fejlettek, mechano- és kemoreceptorokon kívül egyes fajoknál szemfolt, pigmentkehelyszem fordul elő.

Horgasfeju galandféreg, Brehm: Az állatok világa / III. OSZTÁLY: GALANDFÉRGEK (CESTODARIA RUD.)

Valamennyi faj hímnős. A legtöbb fajnál párzószerv cirrus is előfordul. A petefészkük mindig páratlan.

paraziták egy felnőtt kezelés során

A petevezetőn gyakran ondótartály receptaculum seminis van. A fajok egy részénél előforduló méh uterus rövid helminták körömférgek kevés petét tartalmaz. A csáklyásférgek életciklusa egyszerű, egy gazdaállatuk van, fejlődésükhöz köztigazdára nincs szükség. A megtermékenyítés általában kölcsönös. A petéből horgokat kiesnek a férgek viselő csillós lárva oncomiracidium bújik ki, amelynek látószerve lehet, paraziták világtérkép testfelszínét haránt csillókötegek boríthatják.

A galandférgesség tünetei és kezelése Horgasfeju galandféreg

Felkeresi a gazdaállatot, és a testvégen lévő horgainak segítségével megkapaszkodik azon. A metamorfózis során elveszti csillóit, gyakran látószerveit is, illetve kialakul a fajra jellemző felépítésű tapadószerve.

csillós foltok és galandférgek

A kopoltyúférgek gazdaspecifikusak, általában csak egy fajt vagy annak közeli rokonait képesek megtámadni. Bár széles elterjedésűek és gyakoriak, természetes viszonyok között általában nem jelentenek komoly veszélyt a gazdaállat számára.

Simafeju galandféreg

Ezzel szemben zsúfolt tartás mellett, csillós foltok és galandférgek halgazdaságokban tömeges elszaporodásuk esetén komolyabb károkat okozhatnak.

A paraziták általában a kopoltyún telepszenek meg, akadályozzák a gázcserét, megkapaszkodásuk és táplálkozásuk révén roncsolják a hámsejteket. A megtámadott területen a hámsejtek burjánzani kezdenek, a szervezet igyekszik a behatolót tokkal körülvéve elszigetelni.

A sérült kopoltyúlemezek letöredezése a férgek egy részének eltávolítását eredményezi. Ez a folyamat a hámréteg további károsodásával jár, csökken a hasznos légzőfelület. A paraziták toxikus anyagokat is termelnek.

Jeles képviselők

Jelenlétük fokozza a csillós foltok és galandférgek nyálkaleadását, amely így, vastagabb rétegben, csökkenti a gázcsere hatékonyságát. Kevés számú parazita megtelepedése is kaput nyithat kórokozó mikroorganizmusok számára.

giardia nem féreg méhek és paraziták

Egyszerű-tapadószervűek Monopisthocotylea A gazdaállaton való megkapaszkodásra a tapadószerv horgai, horgocskái szolgálnak. A pontyfélék kopoltyúférgességét elsősorban a Dactylogyrus fajok okozzák.

Magyarra átültette és kibővítette: Dr. Főoldal » Betegségek » Fertőző betegségek » Parazitafertőzések » Galandférges fertőzés taeniasis A taeniás fertőzés két galandféregfaj, a horgasfejű galandféreg Taenia solium és a simafejű galandféreg Taenia saginata által okozott betegség. Kotlán Férgek kezelése és tünetek. Általánosan elfogadott nézet szerint a galandférgek a mételyektől származtak le, amit egyebeken kívül az a körülmény is igazolni látszik, hogy simafeju galandféreg galandférgek egy kis csoportja Cestodaria különleges bélyegei alapján valóban mételyek és galandférgek közt átmeneti, összekötő kapocsnak tekinthető. A galandférgek összes ismert fajai kivétel nélkül, épúgy mint a mételyek, élősködő életmódot folytatnak.

A megnyúlt testű férgek testhossza ritkán éri el az egy millimétert. Bélcsatornájuk a garatszakaszon kettéágazik, majd a test végén a két bélcsőág egyesül. Feji végükön négy pigmentes látószervük van.

Online Laboratórium Laposférgek okozta betegségek kezelése A laposférgek csoportjába sok fontos parazita tartozik. Ennek a csoportnak a szabadon élő képviselői a planáriák vagy a galandférgek. Ezek az örvényférgekhez Turbellaria tartoznak. A valódi paraziták közé tartoznak a horgos métely egyenesfejlődésű mételyek vagy Monogenea és a bőr- és kopoltyúférgek.

A hím ivarszerv kivezető járatának végén párzószerv található. A test végén lévő tapadókészüléken egy pár központi és 14 darab szegélyhorgot viselnek. A megtermékenyített petéket egyesével adják le a vízbe, amelyek az aljzatra lesüllyedve indulnak fejlődésnek.

  • Laposférgek okozta betegségek kezelése - Sera Akvarisztika
  • Galandféreg tripix
  • Férgek, kukacok az élő testben - HáziPatika

Az onkomiracidiumok megtelepszenek a halon, majd további fejlődésük alatt elvesztik csillóikat. Ha néhány óra alatt nem képesek a gazdaállatra kapaszkodni, akkor elpusztulnak.

Online Laboratórium Laposférgek okozta betegségek kezelése A férgek csoportjába a legkülönbözőbb eredetű állatok tartoznak. Mindössze az a közös bennük, hogy gilisztaformájú a testük.

Különbség figyelhető meg a fajok között abban, hogy a kopoltyún hol telepszenek meg. A Dactylogyrus vastator aponty- és a kárászivadékot támadja meg A kopoltyúlemezek végein telepszik meg.

Kertészet/Férgek/Simafejű galandféreg

A Dactylogyrus extensus szintén gyakori pontykárosító, ivadék és idősebb korban egyaránt. Ez a faj a kopoltyúlemezek középső területein telepszik meg. A különböző Dactylogyrus fajok nemcsak az őshonos, hanem a betelepített pontyféléken is előfordulnak. A: Dactylogyrus vastator, B: Ancylodiscoides vistulensis, C: Gyrodactylus katharineri Bihovszkij és Gussev nyomán kissé módosítva Az Ancylodiscoides vistulensis 1—2mm hosszúságú féreg, amely morfológiailag és biológiája tekintetében a Dactylogyrus fajokra csillós foltok és galandférgek Kizárólag a harcsa kopoltyúján élősködik, az ivadékon jelentős hámkárosodást, így gázcsereproblémákat okoz.

Tapadókorongján nem kettő, hanem négy központi horog van. A hámférgeknek nevezett Gyrodactylus fajok apró, általában egy milliméternél kisebb testű állatok, melyek a halak testfelületén, az úszóikon, a kopoltyúikon csillós foltok és galandférgek.

Feji végükön látószerv nincs, viszont két mirigyet tartalmazó nyúlványt viselnek. Izmos garatjuk kétfelé ágazik, a bélágak vakon végződnek. A farki végükön lévő tapadókorongban két középhorog és 16 szegélyhorog található. Petéiket nem rakják le, a kifejlett állat testében több, egymás testében kialakuló egyed fejlődik polyembriogoniamajd a legfejlettebb elevenen jön a világra.

Férgek, kukacok az élő testben...

A hazai halgazdaságokban a Gyrodactylus katharineri és a Gyrodactylus medius a fiatal pontyok gyakori kártevője Az előbbi faj főleg a kültakarón, míg csillós foltok és galandférgek utóbbi inkább a kopoltyún megtelepedő parazita. Összetett-tapadószervűek Polyopisthocotylea Jellegzetességük az, hogy a tapadószervükön több, bonyolult felépítésű, kitinvázas csappantyú van, amelyek harapófogószerűen működnek.

Az ikerféreg Diplozoon paradoxum nevét onnan kapta, hogy a lárvaszakasz után, az ivarérés idején két diporpa fejlődési alak a hasi szívókái és háti szemölcsei révén összetapad, ivarszerveik egymással összeköttetésbe kerülnek.

A pontyfélék kopoltyúján élnek és károsítanak ezek az 5—6 milliméteres nagyságú, vérszívóférgek A kifejlett alakok évekig életben maradnak, ürítik a petéiket.

A petéből kibújó oncomiracidium megtelepszik a kopoltyún és átalakul diporpa lárvává.