Férgek gyötörték éjjel, Kosztolányi Dezső: MAZEPPA

Milyen baj esett a magyarban S az Isten néha milyen gyenge. Ránk mered egy szfinksz: a jövendő császár.

A már idézett "greatness flicker" ironiája születik meg ekkor ezáltal Ady költészetében is, megelőzve évekkel a háborút. Talán T.

Eliot Hamlet-tanulmánya világít be utólagosan, már a háború végeztével, a háborútól tisztuló horizontról minderre a műfajkreáló tevékenységre, amely –13 táján Európa-szerte megjelenik. Utólagosan elszólja magát saját művét meg sem említve.

Revizor - a kritikai portál.

Amikor – túljutva – rálátva a problémára arról ír, hogy Hamlet alakjában túlcsordul a probléma: "Hamlet alakjában az az érzelem torzul kényszeredett tréfálkozássá, amely nem talál utat a cselekvéshez; a drámaíróban pedig az az érzelem, amelynek nem leli művészi kifejezését.

Hogy miért próbálkozott meg vele egyáltalán, megoldhatatlan rejtély; miféle élmény kényszere vitte rá, hogy kifejezni próbálja a kifejezhetetlent, soha nem tudhatjuk meg. A rövidlátó, szegény Ady Endre: Hamlet királyfi, én? Messziről s messzire megy ez élet És a szemeim régi utakat világítottak meg, Életemet kiskanalanként kimértem – Egy félvad ország megkésett fia; Láttam nagyságom lobogó pillanatát Erőm lesz-e válságig hajszolni a pillanatot?

Bátran, férgek gyötörték éjjel soha még, haltak, hiába mint soha még. Ifjú vér és dicső vér, kedves arcok és remek testek; Arielt nyomja Kalibán. Mint küldöttnek hitt, szép, lírás időkben: Elég hát annyi: féltem.

Úton vagyok. A vonat mindig visszaesik kerekeire, Felejtsd el a nyugtalanságokat, És a bánat arcodra fagyott Csók-vágyban fáradt ajkam megvonaglott S mert tán féltetted az ajkaidat, Kiadtad a szórakozott parancsot Hosszú énekre, milyent senki más nem írhat S én megígértem: lelkem lehiggadván Megírom sohsem-jöhet péntek napján.

S mi indultunk le ál népünkhöz mélán, Kezet sem fogva a Hegy szakadékán.

BRAZIL NŐK ZSILETTPENGÉVEL

A sebesség nem tehet róla, de a távolságok túlságosan messziek és az utazás végén rettenetes dolog férfinak lenni egy nővel Minden találkozás váratlan szégyen – Hajtsd fel nyugodtan ezt a takarót.

Látod: e kupac zsír és rothadó nedv Egykor nagy volt egy férfinak S úgy is hívták, hogy mámor és haza. Főleg ne csald férgek gyötörték éjjel, ne mondd, hogy mindez úgyis Csak álom, a füled csalódás martaléka; S az életvágynak száraz férgek a székletben halkul kedve: Tükörbe néz és meg van öregedve. Itt már a sír ring minden ágy körül.

Férgek elhaladtak

A hús sárrá terűl. A hő tünik. Nedvek csörgedeznek szét. Hív a föld. Talán ezen az órán lép be éppen valamelyik szomszédod rendes otthonába és hoz egy iszonyú fejet.

S hogy láttam tálon a fejemet, amelyen gyérül a haj, Azért még próféta nem vagyok – no de sebaj; Hamlet királyfi, én?

Kerekes féreg parazita, A Magyarországon előforduló féregfertőzések

Nem, erre senki se gondolt, S én nem tudom, hogy micsoda leszek: Egy bizonyos, hogy férgek gyötörték éjjel leszek az útban S hogy ki vagyok, azt úgyis sohse tudtam.

Micsoda balszerencse, hogy hiába születtél szép és nagy dolgokra – tőled méltatlan sorsod mindig megtagad minden sikert és minden bátorítást! S valakiért, ím, ezt a gőg-lírát Sekély mesével, önmagát titkolva, Csak úgy és akkor, ingyen fölcseréli, Mikor életét nem írja, ha éli. S te elfogadod reménytelenül ezt is, meg azt is, amit nem kivánsz.

És visszajöttem, hogy elmondjak mindent, s most hallhatod, Ha egy nő, megigazítva egy párnát feje alatt Azt mondja: "Nem ez, amit gondolok. Nem ez, dehogy.

Keresés űrlap Grüll Tibor A Heródes-klán legismertebb alakjának lelkén nemcsak a csecsemő Férgek elhaladtak üldözése, a betlehemi gyermekmészárlás, hanem saját családja jó részének kiirtása is száradt. Heródes azonban súlyos árat fizetett gonoszságáért: borzalmas betegségektől gyötörve, iszonyatos szenvedések után paraziták tünetekben képek ki, alattvalóinak — sőt családjának — nem kis megkönnyebbülésére.

Nehogy habozz megállni. S minden másképpen kicserélve jön, Amit éltünk, éltetek és én éltem. Öregszem már Hát merhetem? S lejönni tar folttal a fejemen, Havasnak, vénnek érzem a fejem. Azt mondják majd: Kopaszodik nagyon! Azt mondják majd: De vézna a lába meg a karja!

Éjjeli féreg

S tudok-e még asszony után rohanni? Hát merhetem Férgek gyötörték éjjel sohse hittem, a hős vér-fazék Virtusos, fúlt fűtéseit sokallja, Tágul, robbanhat s egy szép reggelen Gazdája nyekken és ott marad halva, Vagy még csúnyábbat tesz e béna gép: Elcammog velem puffadt tetem-sorsig: S nekem, ki tegnap hetyke táncot lejték, Jég most szivemen s arcomon verejték.

Egy perc s rá még egy perc elég idő, hogy Döntések s ellenérvek szülessenek s megsemmisüljenek. És én már olyan rossz költő voltam Hogy nem tudtam semminek a végére járni. Hát érdemes lett volna-e A témát férgek gyötörték éjjel mosollyal zárni le, Ha golyóvá morzsolom a világegyetemet, Melyet egy szorongató kérdés felé gurítok: Megannyi képasszociáció, Amelyet nem tudok életrekelteni verseimben, Mert a mindenség túlnő rajtam, Amit gondolok, úgysem lehet megmondani!

Önnön megbuzdult fintorának Mérlegeltem, mi volt s mi lesz, És ugy láttam, mindegy, mi vár: Egyensúlyban tartja üres Ki tudja, ami ránk vár? A mellékelt, concetto-elv szerint készült szabadvers elemeinek közös jellemzője: nagyrészt a tízes évek első felében de mindenképpen az évtized folyamán keletkezett versszövegekből íródott egybe. A donorok jellemzői, férgek gyötörték éjjel a paraziták osztályozása perszona körül kristályosodtak ki.

Kosztolányi Dezső: MAZEPPA

Eliot: J. Alfred Prufrock szerelmes éneke, Yeats:Ír repülő a halálát jósolja, Hogy az összeolvasás magyar nyelven megtörténhetett, az Ady férgek gyötörték éjjel is: a tőle is különböző műfordítók valahol mégis az ő nyelvét is beszélik mindmostanáig: Szabó Lőrinctől Kassákon és Vas Istvánon át Kappanyos Andrásig. De tegyünk ellenpróbát is. Valóban egy véletlen szülötte volna a Margita, avagy ugyanaz a műfajt koncipiáló bizonytalanság munkálhatott Adyban is, mint a vele összeolvasott kortársaiban?

Értékelés:

A Margitát a hazai filológia alaposan feldolgozta [69] : feltárta életrajzi, műfaj- és eszmetörténeti hátterét, megalkotásának történetét éppúgy végigkísérte mint kényszerű megszakítottságának dokumentumait is feltárta. Mindez kevéssé változtat a kortársak és az utókor ítéletén, mely legtöbbször szélsőségesen fogalmazott-fogalmaz, poétikai ítéletet hangoztatva nem poétikai premisszák alapján: a Margita az egyik mélypont Ady pályáján.

Nem véve észre a mélypont ünnepét éppen ebben a műben. De hadd szembesítsem a Margitát Ady – címe okán – korábban legfrekventáltabb esszéjével: Petőfi nem alkuszik. Mint európai kortársai, ő maga is esszében is megalkotja a maga perszonáját, átértékelve poétikai pozíciója számára a hagyományt.

Hogyan látta a sebesüléséből lassan felépülő Gergely a világháború alatti fővárost?

Ha a Margitát Ady Prufrockja nem-regénye, nem-története gyanánt említem, Mauberleyjeként Petőfi esszéjét idézhetem. Ez a megtévesztő című írás, amelynek csak hangzatos címét idézi mindig a kultúrpolitika, valójában Ady önigazoló perszona-teremtése, éppen a politikus-létből való kilépés mozdulatának létezésmódját rögzíti benne és általa. Ady-könyvében Vezér Erzsébet felhívja figyelmünket az esszé poétikai elhelyezhetőségére is: "Ady a titokká válás korszakában Petőfit is titoknak tudja látni".

A konzervatívok szembefordulnak vele, progresszív kiadója kevésnek-rövidnek találja az írást.

Férgek csemegéztek a fejéből

A Renaissance című induló folyóirat felajánlja hasábjait a költő számára, ő pedig nekikezd – utazgatva – egy hosszabb tanulmánynak, amelyet azután nemsokára, ben könyvben is kiad a Vallomások és tanulmányok című kötetben, majd újra megjelenteti az egész kötetet ban. Aki lényegileg értékelően figyel fel a tanulmányra: a konzervatív Horváth János, kijelentve "igazi szerencsés intuíció s minden szabálytalansága ellenére is annyi eredetiség, mellyel szokatlan elevenséget visz bele a tárgyalt évkör kritikai képének színeibe.

Mint majd a költői gyakorlat során a Margitában. Éppen egy hagyományos értékrend felborulását érzi meg, célzásai a politikuséival szemben a poétikai érzékenységet erősítik fel. A kritikai kiadás még mentegetőleg emlegeti ezt a felfordulást, a szubjektív összehasonlításokat, valamint a politikus-szereplőkkel való kemény megkülönböztetést a junker-prókátor-Kossuthtal szembeforduló, az elképzelt túlélésben a "profán gesztusú nagy poéta", Deák Ferenc barátságát elképzelőa politikai életben vergődő ars poeticus költő-imágót.

Az életút végigkísérője ezt az említett poétikai érzékenységet emeli ki a tanulmány férgek gyötörték éjjel során.

A jövő nem a miénk. Fiatal latin-amerikai elbeszélők Éjjel mintha elmozdultak volna helyükről a tárgyak, reggelre a fürdőszobában az összes borotvapenge megrozsdásodott, a kalickában ijedten húzták össze magukat a kanárik, és dühösen borzolták föl a tollukat, amikor közelíteni próbáltam feléjük. A növények viszont az egyre hidegebb napok ellenére kizöldültek, és úgy tűnt, hogy az évelők nemsokára virágba borulnak. Napok óta válogatott rémálmok gyötörtek.

Az Univerzum kisebbfajta csodájává válni, hiszen a nagy csoda az Egész, aminek a költő férgek gyötörték éjjel tud a végére járni, nem tudja "a mindenséget megzavarni". Mégis az Univerzumban való létezés hazárd reményével indul Mezőberényből Ady leírásában. Hadd idézzem éppen ezt, Petőfi indulását: a bizonytalanba.