Laposférgek az emberben. Biológia - évfolyam | Sulinet Tudásbázis

Bevezetés az állattanba | Digitális Tankönyvtár

A laposférgek változatos rendszerét három nagy osztály néhány jellegzetes képviselőjének bemutatásán keresztül szemléltetjük. Örvényférgek Turbellaria osztálya A szabadon élő laposférgek az örvényférgek Turbellaria osztályának tagjai. A számos, mikroszkopikus méretű állatokat magába foglaló rend mellett a hármasbelű és az ágasbelű örvényférgek tartoznak ide, amelyeket a természetjárók is könnyen megtalálhatnak.

Valamennyien ragadozók.

Laposférgek

A hármasbelűek Tricladida középbele három nagy ágra válik szét a nyelőcső után l. Idetartoznak a planáriák, amelyek a mérsékelt övben élő vízi szervezetek. A füles planária Dugesia gonocephala tiszta patakvizekben sokfelé előfordul A trópusok párás levegőjén a szárazföldi planáriák is könnyedén megélnek.

Füles planária Dugesia gonocephala Az ágasbelűek Polycladida középbele többszöri elágazásokkal számos apró ágra oszlik l.

Tengeriek, rendszerint nagyobbak, mint laposférgek az emberben társaik. A trópusi fajok között bámulatos színkavalkád mutatkozik. A bolyhos örvényféreg Thysanozoon brocchi hátát sűrűn borítják nyúlványok.

Az Adria nem túl jelentékeny, de annál gyakoribb faja B ábra. Gyakorlati jelentősége van a világszerte elterjedt kagylóparazita Stylochus pilidium fajnak, amely a kagylótelepeken tetemes mennyiségben lehet jelen, és a kagylóhúst fogyasztja.

Galandférgek Cestodes osztálya A galandférgek teste az élősködő életmódhoz történő alkalmazkodás következtében erősen specializálódott. Testük rögzítésre szolgáló elülső részből scolex v.

Laposférgek idegrendszere és érzékszervei

A strobila gyarapodása a scolex laposférgek az emberben, ún. A galandférgek közül a horgasfejű Taenia solium A hatalmas méret miatt a végleges gazdában rendszerint csak egy parazita van, amely elsősorban a táplálékot vonja meg a gazdától, nem kelt fájdalmas tüneteket, azonban éveken át jelen van.

A köztigazdák a sertés horgasfejű galandféreg és a szarvasmarha simafejű galandféreg.

A köztigazda számára igen kellemetlen, fájdalmas tünetekkel jár a fertőződés: a peték az elfogyasztott táplálékkal jutnak be a bélcsatornába, majd a kikelő lárvák onnan a bélfalat átfúrva a fajra jellemző helyre kerülnek, és borsókává alakulnak.

A sertésben az izmokban és az agyban E ábraa szarvasmarhánál az izomzatban, gyakran a nyelvben. Ha az ember a petékkel fertőződik, akkor a köztigazda sorsát szenvedi el a szó szoros értelmében.

Ha rosszul átsült hús fogyasztásával jutnak a borsókák a szervezetbe, akkor a féreg a vékonybélben kifejlődhet, és ott élősködik. A fertőzés ilyenkor nem jár fájdalommal.

Galandférgek: A horgasfejű galandféreg Laposférgek az emberben soliumB horgasfejű galandféreg elülső testvége: a gazda bélfalához rögzítő dajka scolex és az első ízek, C a dajka közelről: horgokkal és 4 szívókával, D az ízek mikroszkópos képén az ivarszervek láthatók, legfeltűnőbb az elágazó méh, E Sertésagyvelő metszete a benne levő borsókákkal, végül F a borsókák szöveti metszetben B, C, D, F mikroszkópos felvételek A gazdaváltás során két köztigazda is szükséges lehet az egyedfejlődési program teljesítéséhez.

A Diphyllobothriidae családban az laposférgek az emberben méteresre megnövő szíjgalandféreg Ligula intestinalis lárvája a vízben élő evezőlábú rákokból a tápláléklánc mentén kerül be a kisrákfogyasztó pontyféle halakba, onnan pedig a végleges gazdába, egy vízimadárba. Az ember széles galandférge akár 13 méteresre is megnőhet. Köztigazdái azonos állatcsoportok fajai. Közvetett fejlődésű mételyek Trematoda vagy Digenea osztálya Ebben a csoportban is több humánélősködő akad.

A Magyarországon előforduló féregfertőzések

Az egy köztigazdás májmétely Fasciola hepatica mellett a két laposférgek az emberben lándzsás métely Dicrocoelium dendriticum is említésre méltó, mint világszerte az emberben is felbukkanó parazita, holott a végleges gazdái a juh és a szarvasmarha, ahogyan a májmételynek is. A lárvális fejlődés a szárazföldi zebracsigában kezdődik, majd a farkos lárvák hangyába kerülnek és a növendékmételyek jutnak be a hangya elfogyasztásával a végleges gazda epeutaiba.

10 Film \

A vérmételyek az ember számára legveszélyesebb laposférgek közé tartoznak, évente közel egymillió ember halálát okozzák.

A bilharziázist okozó trópusi Schistosoma mansoni farkoslárvái a bőrt, illetve a hámot átfúrva jutnak be a végleges gazdába, az emberbe A bélfodor mesenterium ereiben élnek, és kifejletten évtizedeken át ontják a petéket. A képződő peték folyamatosan intenzív működésre késztetik az immunrendszert, ami a máj és a lép megnagyobbodását parazitaellenes szerek széles. A mételyek a máj keringési rendszerének tönkretételével végül halált okozhatnak.

Trichuriasis

Mételyek: A májmétely Fasciola hepaticaB vérmételyfaj Schistosomamansonia bilharziázis okozója; a vékonyabb nőstény a hím hasi oldalán levő ivarcsatornában foglal helyet. C az ember bőrén viszkető kiütések jelzik a vérmétely farkoslárváinak behatolási helyét Megválaszolandó kérdések és feladatok Adja meg röviden a laposférgek összefoglaló és anatómiai jellemzését!

Sorolja fel az ide tartozó osztályokat! Mutassa be az örvényférgek osztályát, édesvízi és tengeri példákkal!

• Ellenőrző kérdések a
• Az opisthorchiasis féregtelenítése

Jellemezze a galandférgeket és a mételyeket, és térjen ki egészségügyi vonatkozásukra is!