Angolna- szerű parazita

Angolna-szerű parazita, Egyik pillanatról a másikra bedurrant a víz

A bőr[ szerkesztés ] Az angolna bőre nemcsak egy védelmi rendszer, hanem egyben idegvégződéseket tartalmazó és számos ingert felfogó hely. Az állat bőre két bőrrétegből áll: a külső hámrétegből epidermis és a sejtes szerkezetű, alatta elhelyezkedő kötőszöveti irharétegből corium. A rétegek igen vastagok.

Parazita rákok is támadásba lendültek

A hámrétegben találjuk az úgynevezett nyálkasejteket. Ezek bocsátják ki azt az anyagot, amelytől az állat teste síkos, nyálkás. Minden egyes nyálkasejt csak egyszer ürül ki, angolna-szerű parazita elhal. Közben a hámszövet alján már kifejlődnek az új nyálkasejtek, és miután ez megtörtént, kitolják a fent lévő elhaltakat. A nyálkaváladék vízzel érintkezve megduzzad, és befedi az angolna testét.

A nyálkaburok védi az angolnákat a kiszáradástól, az élősködőktől és a angolna-szerű parazita sérülésektől. Ez teszi lehetővé, hogy az angolna rövid ideig a szárazföldön is életképes legyen.

Vérszívó halat kap vacsorára az angol királynő [origo] Erzsébet trónra lépésének hatvanadik évfordulóján a királynőnek a hétvégén.

Az angolna belső irharétege sokkal bonyolultabb, mint a Magyarországon élő halak bármelyikéé, hiszen sokkal nagyobb számmal helyezkednek el hajszálerek, idegvégződések. Ide rögzülnek angolna-szerű parazita pikkelyek, és itt halmozódnak fel a különböző festéksejtek. A pikkelyek beágyazódnak a hámrétegbe és az irha felsőbb rétegeibe. Elhelyezkedésük angolna-szerű parazita, általában parkettaszerű alakzatot mutat.

Az állat pikkelye hosszúkás, ovális alakú. A legtöbb Magyarországon élő halfajjal szemben az angolna pikkelye alkalmatlan arra, hogy megállapítható legyen az állat életkora, csak más vizsgálatok után adhat pontos eredményt, ezért az angolna kormeghatározása a pikkelyek alapján igen nehéz feladat.

Oka az, hogy az egyedfejlődés során a pikkelyek eltérő időben keletkeznek. Az állat első pikkelyei a 17 angolna-szerű parazita hosszúság elérése körül jelennek meg ekkor az állat csupán 5—8 grammos. A pikkelyek kialakulása a végbélnyílásnál indul meg, majd innen terjed tovább a törzsre, és legutoljára a fejen alakulnak ki. A pikkelyek nem látnak el védelmi feladatot, ezt a nyálkaréteg biztosítja.

Tartalomjegyzék

Az állat gyomra igen tágulékony, ezenkívül pedig orsó formájú, és kiterjedt vakzsákja van, ezért morfológiailag Y-gyomornak is nevezik. A nyelőcső, a gyomor, illetve a gyomor nyálkahártyája hosszanti irányban redőzött, a középbélben ez a redőzöttség azonban szabálytalan alakú.

Az angolna emésztése két szakaszra különül el. Az első részben a gyomor megtelik a frissen bevitt táplálékkal, a gyomor telítődik, majd erősen kitágul, a közép- és utóbél pedig kiürül, vagy már üres. A második részben a nagy mennyiségű bevitt táplálék a bélbe kerül, és angolna-szerű parazita gyomorhoz hasonlóan felduzzasztja azt.

a lánynak férgei vannak

Ez olyan mértékű táplálékot jelent, hogy a gyomor legtöbb felhalmozott tápláléka a bélbe kerül. Az angolna szakaszos emésztési ritmusa a vízhőmérséklet emelkedésével gyorsul, csökkenésével pedig lassul. Ez a jelenség megfigyelhető édes- és sósvízi környezetben is, azonban az édesvízi folyadékfelszívódás sokkal kisebb mértékű.

angolna-szerű parazita mit ihat paraziták ellen

A folyadékfelszívódás igen fontos szerepet tölt be a só- és vízháztartásban, ami segít alkalmazkodni a tengeri és az édesvízi körülményekhez is. Az ivarérettség elérésekor a táplálékfelvétel lassan, de biztosan megáll. Ezek után az angolna gyomorfala és angolna-szerű parazita elvékonyodik, és táplálkozásra alkalmatlan lesz.

Az angolnák a vándorútjukon tehát csak és kizárólag a tartalékaikból élnek. Állítások szerint a táplálékhiány angolna-szerű parazita elgyengülnek, és a tenger eddig még fel nem kutatott helyein elpusztulnak. Az állat bélszakaszától igen eltér, mivel nem nőtt össze vele, és teljesen más, sötétebb színe van. Az angolna ezzel is férgek felnőtteknél, mint angolna-szerű parazita elkülönül a többi halfajtól, hiszen a legtöbb fajnál nem különül el a hasnyálmirigy a béltől, illetve a bélcsatornától.

A halfajak többségének hasnyálmirigye szétszórt sejtcsoportokban működik. Egy kifejlett angolnában általában 50—60 milliméter hosszúságú, és 6—8 milliméter szélességű hasnyálmirigy található.

Európai angolna

Az állat hasnyálmirigyében számos véredény, nyirokedény és ideg található. Ezek szerkezetüket tekintve úgynevezett bogyós mirigy ek. Működésileg külső elválasztású endokrin és belső elválasztású endokrin részből áll.

irrigoszkópia és paraziták

A külső elválasztású rész emésztőenzimeket termel, a belső elválasztású pedig inzulintamely a mellékvesék hormonjával együttműködve a szénhidrát - és az anyagcserét szabályozza.

Az angolna hasnyálmirigyének enzim - és hasnyáltermelése az állat táplálkozási viszonyaival egyetemben változik.

Vérszívó halat kap vacsorára az angol királynő

Így a fiatalabb angolnák kis táplálékbevitele során a hasnyáltermelés kicsi, majd a vándorlás előtti bronzangolna korban megnő, az idősebb angolnáknál pedig erőteljesen lecsökken. Az angolna mája a bélcsatornához csatlakozó, életfontosságú, egylebenyes mirigyamelynek csupán angolna-szerű parazita végén található egy kisebb befűződés, amely az állat máját kétcsúcsúvá teszi.

Ez is egy fontos különbség, hiszen a legtöbb halfajnak nem tagolódik valódi részekre a mája. A májnak jut az egyik legfontosabb feladat, hiszen ez a szerv felelős az anyagcsere-folyamatokban a létfontosságú anyagok például a fehérjék tárolásában.

A máj szabályozza az angolna véráramlását, és semlegesíti az állat szervezetébe került gyengébb mérgeket is.

Bárányhimlős halak riogatják a balatoni turistákat

A máj váladéka az epe, amely az epehólyagban gyűlik össze, majd onnan időnként a középbélbe ürül. Az epeváladék a máj detoxikációjának melléktermékeit szállítja el, de fontos szerepe van a zsíremésztésben is. A máj és az epe fiziológiai angolna-szerű parazita az állat bizonyos életkoraiban változik meg jelentősebben, főleg amikor vándorútra indulnak.

Ekkor az angolna májának feladata a raktározott anyagok véráramba angolna-szerű parazita. Magát az állat szívét a szívburok veszi angolna-szerű parazita. Az angolna szíve a nyomószivattyú működéséhez hasonlítható, ritmikus összehúzódásával és elernyedésével a vér áramlásának irányát és sebességét irányítja.

Az angolna szíve kétüregű, tehát angolna-szerű parazita pitvarból és egy kamrából áll. A szív lüktetését és folyamatos dobbanásait az automatizációs központok szabályozzák, melyek száma és elhelyezkedése az angolnánál jelentősen eltér a többi halfajétól.

Egyes tudósok szerint az angolna szívében négy szabályozóközpont és ingerületi góc van. Az angolna szívverése a hőmérséklet növekedésével párhuzamosan nő: 5 °C hőmérsékleten az állat szíve et, 10 fokon at, 20 fokon at, 28—30° Celsiuson pedig öt lüktet percenként.

angolna-szerű parazita pinworms nyers húsból

Ebből az következik, hogy az angolnák hőmérsékleti optimumának felső határa 30 fok körül van. Az angolna testében van még egy úgynevezett nyirokszív is a farki részbenamelynek feladata a szervezet nyirokrendszerében a szív felé áramló vér mozgásban tartása.

A tenger egyik legijesztőbb állata igazi ínyencség volt a középkori Angliában

A vándorlási időszakban azonban több mással együtt a vér mennyisége jelentősen csökken. Az angolna vére két részből, a vérplazmából és az alakos elemekből áll.

dopping kezelés a paraziták számára férgek készen

A vérplazma sárgás színű folyadék, ebben elvegyülve angolna-szerű parazita az alakos elemek, amelyeknek nagy részét vörös vérsejtek alkotják. Az angolna szervezetében a vérplazma sokkal kevesebb, mint más halfajoknál.

Saját megfejtés ajánlása Ha szeretnéd, hogy egy általad ismert megfejtés, amit az oldal még nem tartalmaz, bekerüljön az adatbázisba, írd be a megfejtést és a meghatározást az alábbi mezőkbe, és nyomd meg a "Beküldés" gombot!

Az alakos elemek között háromfajta sejtet különbözetünk meg: a vörösvérsejteket, a fehérvérsejteket és a vérlemezkéket. Általában a nőstény egyedek rendelkeznek több vörös vérsejttel. Kutatók megállapították, hogy a sós víztől az angolna vére jelentős mértékben felhígul, ennek következtében nagy mennyiségben nő az alakos elemek száma paraziták, amelyekből az ember hízik. Számos hiedelem terjedt el az angolna vérének mérgezettségről, melyek szerint még halált is okozhat.

angolna-szerű parazita

Azonban mára megállapították, hogy a vér csupán erős izomgörcsöket, szívritmus- és érrendszerzavarokat okozhat.